Magyarország kommunális hulladéktermelése az elmúlt évtizedben (2013–2023)

Kommunális hulladék mennyiségi trendje Magyarországon

Magyarország kommunális hulladéktermelése az elmúlt évtizedben (2013–2023) – EU-s kitekintés

Kommunális hulladék mennyiségi trendje Magyarországon (2013–2023)

Az elmúlt tíz évben Magyarországon a települési (kommunális) hulladék éves mennyisége jelentősen változott. 2013-ban regisztrálták a legalacsonyabb értéket, azóta pedig folyamatos növekedés figyelhető megksh.hu. 2013-ban nagyjából 2,1 millió tonna kommunális hulladék keletkezett országszerte, míg a csúcsértéket 2020–2021 körül érte el 3,2 millió tonnával (közel 15%-os növekedés 2013-hoz képest). 2022–2023-ra enyhe csökkenés mutatkozott (3,0 millió tonnára), de a kibocsátott szemét mennyisége még így is jóval meghaladja a 2013-as szintet. Mindez azt jelenti, hogy egy főre vetítve a kommunális hulladék mennyisége ~270 kg/év körüli értékről mára megközelítette a 400 kg/év-et eea.europa.eu, ami jelentős növekedés. A hulladéktermelés emelkedése részben a fogyasztás bővülését jelzi, de negatív környezeti következményekkel jár, ha a kezelése nem megoldott megfelelően. Fontos kiemelni, hogy a 2010-es évek elején bevezetett intézkedések (pl. hulladéklerakási járulék 2014-től) sem tudták teljesen megállítani a hulladék-mennyiség növekedését – 2013 után évről évre több települési hulladék keletkezett Magyarországon. A trend tehát összességében emelkedő, ami kihívást jelent a hulladékgazdálkodás számára.

A kommunális hulladék összetétele – főbb típusok

A települési hulladék heterogén összetételű, többféle anyagot és hulladéktípust tartalmaz. Magyarországon (hasonlóan az EU más országaival) a kommunális hulladék jelentős része biológiailag lebomló hulladék, főként konyhai és kerti szerves anyag. Ezt követi a műanyag és a papír a mennyiségi arányokat tekintve. A üveg és a fém hulladékok kisebb, de nem elhanyagolható hányadot képviselnek, emellett van egy vegyes kategória (textíliák, fa, kerámia, stb.). Az alábbi táblázat összefoglalja a kommunális hulladék fő összetevőinek arányát becsült értékek alapján:

Megjegyzés: A fenti megoszlás egy 2012-es hazai felmérésen alapul, amely szerint a települési szilárd hulladék kb. 52%-a biológiailag lebomló (ebbe beleértve a papírt is), továbbá mintegy 20% műanyag, 13-14% papír, 6% üveg és 6% fémeea.europa.eu. Ez azt jelenti, hogy a lakossági hulladék több mint fele szerves vagy újrahasznosítható anyagokból áll. Az összetétel ismerete fontos, mert meghatározza, milyen kezelési és újrahasznosítási eljárásokat érdemes alkalmazni – például a szerves hulladék komposztálása vagy biogázosítása, a papír, műanyag, üveg külön gyűjtése és recyclingja stb. Az elmúlt években Magyarországon is terjed a szelektív hulladékgyűjtés: 2013-ban a lakosságtól elszállított hulladék alig 5%-át gyűjtötték szelektíven, ami 2018-ra ~10% körülire nőtt【29†】. A legnagyobb hányadot kitevő vegyes hulladék (nem szelektált, 42% körüli arány researchgate.net) kezelése jelenti a legnagyobb kihívást, mert ezt többnyire lerakóba viszik vagy égetik, szemben a külön gyűjtött frakciókkal, amelyek újrahasznosításra kerülhetnek.

Újrahasznosítási és lerakási arányok Magyarországon

Magyarország kommunális hulladékának kezelése terén vegyes kép rajzolódik ki. Az újrahasznosítás (és komposztálás) aránya 2022-ben kb. 33% volt mnb.hu – vagyis a keletkezett települési hulladék egyharmadát sikerült anyagában hasznosítani. Ez javulás a korábbi évekhez képest, de még mindig alacsony érték európai viszonylatban. A fennmaradó hulladék túlnyomó részét lerakás vagy égetés útján kezelik. Hulladéklerakásra kerül a kommunális hulladék mintegy fele: 2016–2019 között ~50% volt a lerakási ráta, 2020-ban pedig tovább nőtt ~54%-ra eea.europa.eu. Ez azt jelenti, hogy a hulladék felét továbbra is szeméttelepeken helyezik el, ami környezeti terhelést (talaj- és vízszennyezést, üvegházhatású gázok kibocsátását) okoz és ellentétes az EU körforgásos gazdasági céljaival. Égetéssel (energetikai hasznosítással) a maradék ~10-15%-ot kezelik – Magyarországon jelenleg egy nagyobb kommunális hulladékégető mű működik Budapesten, ~420 ezer tonna éves kapacitással eea.europa.eu. 2020-ban például ~11,9%-át a hulladéknak égették el (hő- és villamosenergia-termelés céljából), miközben 22,2%-át anyagában hasznosították (újrahasznosítás), 9,8%-át pedig komposztálták vagy biológiailag lebontották eea.europa.eu. Összességében tehát ~32%-os hasznosítás és ~54%-os lerakás jellemezte a közelmúltban Magyarországot. E mutatók sajnos stagnáltak vagy romlottak: az újrahasznosítás aránya 2010 óta nem ugrott meg érdemben, a lerakás részesedése pedig az utóbbi években kissé nőtt (2015-ben ~50% volt, 2020-ra 54% eea.europa.eu). A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának fejlesztése és a hulladékégetési kapacitás bővítése nélkül nehéz lesz csökkenteni a lerakóba kerülő szemét mennyiségét. Jelenleg Magyarország jelentősen elmarad a kívánatos szinttől: a Visegrádi országok közül is a legalacsonyabb újrahasznosítási arányt produkáljuk (~33%, miközben Lengyelország, Csehország, Szlovákia mind 40% felett jár mnb.hu). A kommunális hulladék több mint fele továbbra is kihasználatlan erőforrásként végzi lerakókban, ami sürgeti az előrelépést az újrafeldolgozás terén.

Nemzetközi összehasonlítás: Magyarország és az EU

Európai uniós viszonylatban Magyarország hulladéktermelési és -kezelési mutatói vegyes képet mutatnak, többnyire az átlag alatt/alatt vannak. Hulladéktermelés: Egy átlagos uniós polgár 511 kg kommunális hulladékot termelt 2023-ban, míg Magyarországon egy főre vetítve kb. 400 kg jutott ugyanebben az évben voronoiapp.com. Tehát a magyar egy főre eső szemétmennyiség ~20%-kal alacsonyabb az EU-átlagnál, ami kedvezőnek tűnhet. Ugyanakkor az EU-átlagot számos magas fogyasztású ország felhúzza: Ausztria és Dánia esetében kiugróan magas, 800 kg/fő feletti az éves hulladéktermelés, míg a lista másik végén Románia alig 300 kg/fő körüli értékkel rendelkezik voronoiapp.com. Magyarország ebből a szempontból a középmezőny alján helyezkedik el, közel a kelet-közép-európai régió többi országához. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kevesebb keletkező hulladék ellenére Magyarország nem feltétlenül jár élen a fenntartható kezelésben. Hulladékkezelés: Az EU-ban átlagosan 48%-át hasznosítják újra a kommunális hulladéknak (2023-as adat), ami jelentős javulás az ezredfordulóhoz képest voronoiapp.com. Ezzel szemben Magyarország ~33%-os újrahasznosítási rátája jócskán elmarad – az EU-27 rangsorában az utolsó harmadban található országunk. Nálunk rosszabb arányt csak néhány tagállam produkál: például Románia mindössze ~12%-os recycling aránnyal rendelkezik (2022-ben) eea.europa.eu, és Máltán is 20% alatt van ez az érték. A skála másik végén Németország áll, amely a hulladék közel 65-67%-át hasznosítja újra – több tartományában gyakorlatilag minden újra nyerhető anyagot szelektíven gyűjtenek. Rajta kívül Ausztria, Szlovénia, Hollandia, Belgium említhető a legsikeresebb országok között, mind 55–60% feletti újrahasznosítással mnb.hu. A hulladéklerakás terén még élesebb a kontraszt: az EU-ban a kommunális hulladék mindössze ~22%-a kerül lerakókba átlagosan ec.europa.eu, köszönhetően annak, hogy 9-10 ország már 10% alá szorította a lerakási arányt. Például Németország és Hollandia gyakorlatilag 0%-ra csökkentette a lerakást (szinte az összes hulladékot újrahasznosítják vagy elégetik), Svédország is csak ~1%-ot helyez lerakóba. Ezzel szemben Magyarország ~50%-os lerakási aránya a legmagasabbak között van az EU-ban – csak néhány országban rosszabb a helyzet. Románia kommunális hulladékának pl. 74%-át még mindig szeméttelepeken helyezik el eea.europa.eu, amivel sereghajtó Európában. Látható tehát, hogy Magyarország bár kevesebb szemetet termel lakosonként, annak nagyobb hányadát rakja le, és kevesebbet hasznosít újra, mint az uniós átlag. A következő ábra az egy főre jutó kommunális hulladék mennyiségét mutatja be nemzetközi összehasonlításban, 2013-hoz képest 2023-ra:

Az egy főre jutó kommunális hulladék mennyisége 2013-ban (arany színű pont) és 2023-ban (kék pont) az EU egyes tagállamaiban (kg/fő). Jól látható, hogy Magyarország (Hungary jelöléssel) értéke 2013-ban és 2023-ban is az európai mezőny alsó harmadában volt; az EU átlaga (bal oldalon, EU jelzéssel) jóval magasabb. A legnagyobb értékeket Dánia és Ausztria produkálta, a legalacsonyabbat Románia. voronoiapp.com

Uniós hulladékkezelési célok 2025-re és 2030-ra

Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki a hulladékgazdálkodás javítása érdekében, amelyek Magyarország számára is kötelező érvényűek. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2025-re a települési hulladék legalább 55%-át újrahasznosításra elő kell készíteni vagy újra kell hasznosítani, 2030-ra pedig ezt az arányt 60%-ra kell emelni eea.europa.eu. További cél, hogy 2035-re a lerakókba kerülő kommunális hulladék aránya 10% alá csökkenjen eea.europa.eu. Emellett a csomagolási hulladékokra külön követelmények vonatkoznak: 2025-re az összes csomagolóanyag 65%-át újra kell hasznosítani, 2030-ra pedig 70%-át (anyagfajtánként eltérő alcélokkal – pl. műanyag 50% ill. 55%, papír 75% ill. 85% stb.). Az EU-s stratégia része továbbá a körforgásos gazdaság előmozdítása, amely a hulladék keletkezésének megelőzését, valamint az anyagok minél hosszabb ideig tartó körforgásban tartását célozza.

E célok eléréséhez Magyarországnak jelentős előrelépéseket kell tennie. A jelenlegi trendek alapján hazánk veszélyben van a 2025-ös és 2030-as újrahasznosítási célok szempontjából eea.europa.eu. A ~33%-os újrahasznosítási arányt alig néhány év alatt kellene 55%-ra feltornázni, amihez infrastruktúra-fejlesztésre, szemléletformálásra és hatékony ösztönzőkre lesz szükség. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékelése szerint Magyarországon javítani kell a szelektív gyűjtést (különösen a biohulladék és a csomagolási hulladékok terén), ösztönözni kell a lakosságot és vállalatokat az újrahasznosítható anyagok kiválogatására, valamint visszaszorítani a lerakást – pl. magasabb lerakási díjakkal és tiltásokkal eea.europa.eu. Pozitívum, hogy a szabályozási környezet megvan (hazai hulladékgazdálkodási tervek igazodnak az EU célokhoz), és bizonyos fejlesztések (újrahasznosító kapacitások, mechanikai-biológiai kezelő létesítmények) is indultak. Ugyanakkor a célok teljesítéséhez gyorsított ütemű fejlesztésre van szükség: a következő években bővíteni kell az újrahasznosító ipart, hatékonyabbá tenni a hulladékgyűjtést, és a lakosság körében is erősíteni a tudatosságot a hulladékcsökkentés és szelektálás terén. Csak így érhető el, hogy Magyarország felzárkózzon az uniós átlaghoz, és 2030-ra megközelítse a kitűzött hulladék-kezelési arányokat, amivel hosszú távon csökken a környezetterhelés és fenntarthatóbbá válik a hulladékgazdálkodás.